Pesto készítése házilag

Pesto receptekből az internet szerencsére jól el van látva, így egyel több vagy kevesebb nem számít, így én is megosztom veletek. Ez a verzió egy klasszikus genovai pesto recept, de szerencsére olyan sok változata van, hogy bárki bátran alakíthatja ezt is a saját ízlése szerint.

Eredetileg ez egy olasz nemzeti különlegesség, mára azonban nagyon elterjedt a használata, így különlegességnek már nem nagyon lehet nevezni, de a sok bazsalikom, meg a parmezán ami kell az elkészítéséhez, meg a pesto szó hangzása determinálják a származását, így még az is olasznak gondolja, aki ezt korábban nem is gondolta volna. Felhasználását tekintve is igen sokrétű, mivel mi nagyon szeretjük az ízét, szinte mindig pestos spagetti készül belőle és az nagyon finom.

Viszonylag ritkán készítjük, de akkor viszont sokat csinálunk, így ha valaki kevesebb mennyiséget szeretne, akkor az alábbi mennyiségeket bátran negyedelje.

A genovai pesto alapanyagai: bazsalikom, fenyőmag, fokhagyma, olívaolaj, só és bors

 Hozzávalók a genovai pesto elkészítéséhez

• 20 dkg fenyőmag - lehetőség szerint nem ázsiai vagy kínai, hanem mediterrán eredetű, annak teljesen más az íze
• 20 dkg parmezán - válasszatok jó minőségű sajtot hozzá: pecorino, grana padano és társai, ha kajáról van szó ne kössetek kompromisszumot
• kb 4-5 dl extra-szűz olívaolaj
• Bazsalikom. ebből nagyon sok kell, képzeljetek el egy hatalmas virágcsokrot, aminek új jól marokra tudod fogni a szárát, és kitölti a kezed. és az én kezem nem kicsi. Elképzelted? na kb ennyire lesz szükséged. A bazsalikom fás szárát ne tedd bele, de a növény vékonyabb zöld szárai nyugodtan belemehetnek, legalább annyira aromásak mint a levelek. 
• két fej fokhagyma, ez kb 20-25 gerezd
• tengeri só ízlés szerint
• bors ízlés szerint, én nagyon keveset teszek csak bele

A pesto elkészítése házilag

Tradicionálisan a pesto mozsárban készül (asszem eredetileg a pesto az olasz "zúzni" szóból ered), és lehetőleg fa vagy gránit mozsár kell hozzá, mert a bazsalikomnak nem feltétlenül tesz jót, ha fémmel érintkezik, így veszít az aromájából, kicsit fű szerű lesz az íze. Az a mennyiség amivel mi dolgozunk, megköveteli a robotgépek használatát, így mi aprítógépbe dobáljuk az alapanyagokat és addig aprítjuk amíg olyan pesto állagú cuccot nem kapunk.

Az alapanyagok előkészítése:
- a bazsalikomot meg kell mosni, de ha megbízható tiszta helyről van akkor elmaradhat. Mi a kertbő szedjük, így nem szoktam ezzel vacakolni. Ha mégis megmosod, akkor a vizet itasd le róla.
- a parmezán sajtot reszeld le, ha aprítógéppel dolgozol akkor elég kisebb darabokra vágni.
- a fokhagymát pucold meg
- a fenyőmagot aprítás vagy mozsaras zúzás előtt kicsit pirítsd meg egy serpenyőben, így sokkal jobb aromája lesz

Elkészítés mozsárban:
- kezd a bazsalikommal, mikor már összetutymákolódtak a levelek, jöhet a fokhagyma, ezt kövesse a fenyőmag. A fenyőmag előtti állaga ne ijesszen meg, az a sok levelt ami a bazsalikomból meg a fokhagymából kijön a fenyőmag tökéletesen fel fogja venni. A mozsaras módszernél használj durva őrlésű tengeri sót, segít az aprításnál. A só után jöjjön a bors meg az olívaolaj, jól keverd össze és készen vagy.

Aprítós módszer: 
NEm titok, ez jóval gyorsabb meg egyszerűbb mint a mozsaras megoldás. Bazsalikom alulra, majd rétegezve mehet rá a fokhagyma, sajt és fenyőmag, hogy a leveleket a súlyuk lenyomja, végül só és bors. Ne folyamatosan menjen az aprító, egyrészt mert nagyon túlmelegszik (a miénk egy olcsóbb fajta), másrészt mert időnként rátapad az aprító oldalára a még nem összeaprított cucc és azt szépen vissza kell kapirgálni. Fontos, hogy ne aprítsd pépesre, az a jó ha a végén egy kicsit darabos állagot kapsz )(lb olyan legyen mint a mákos bejgliben a mákos töltelék, talán attól még egy kicsit durvább is).

Nincs vita afelől, hogy akkor a legjobb, ha friss. Ha mégis úgy döntötök mint mi, akkor két féleképpen tudjátok hosszabb-rövidebb ideig eltenni tartósítószer mentesen.
1, tegyétek kis üvegekbe, időnként csapkodjátok az üveg alját a tenyeretekhez, hogy a levegő mind jöjjön ki belőle. A tetejére öntsetek annyi olajat, hogy mindent ellepjen. Tegyetek rá tetőt és mehet a hűtőbe. Két-három héten belül fogyasszátok el.
2, tegyetek kiesebb műanyag dobozokba, vagy zacskóba akkora adagokat, amennyit egy-egy alkalommal elhasználtok. a dobozokra tegyétek rá a tetőt, a zacskókat fóliahegesztővel tárjátok le, és mehetnek a fagyasztóba. Max fél éven belül fogyasszátok el, sajnos a bazsalikom aromája fagyasztással jelentősen sérül, de még azért nagyon élvezhető lesz amit csináltatok.

Ha valaki nagyon elvetemült akkor tartósíthatja hőkezeléssel is, ahogy a lekvárokat kell, de ezt sem a parmezán, sem a bazsalikom ne hálálja meg, így nem javaslom egyáltalán.

Íme az eredmény, jó étvágyat hozzá :-)

Egy ideális növénytársítás - a futórózsa, a fagyal, a trombitafolyondár és a tuja remek dísze lesz a kertnek

A véletlen műve. Élni és élni hagyni elv érvényesült a kert ezen szegletében, és jó hogy így alakult, mert szép lett. Úgy indult, hogy olyan üres az a sarok alapon, építettünk egy nagy pergolát, amit befuttattunk trombitafolyondárral. Aztán mellé csináltunk egy-kis sziklakert szerűséget, ami gyakorlatilag egy vese alakú formátum volt, amit fahasábokkal raktunk körbe, és beültettük mindenféle meleget és napot szerető növénnyel. Ide került a fagyal és a futórózsa sok egyéb virágzó évelő növény társaságában. Aztán a kerítés mellé vettünk tujákat, amiből három tő megmaradt, és azokat meg a vesekert mellé ültettük.

Így lett teljes az öröm. Volt sok virág, meg az üres sarok is megszűnt, tényleg tetszett mindenkinek. A baj a trombita folyondárral kezdődött. Úgy nőtt mint a dudva, rengeteg ág és lombmennyiséget produkált minden évben, ráadásul mindig maradt néhány magház amit időben nem tudtunk levágni, így a végén konkrétan irtani kellett szegény növényt.

Aztán meg a vesekert ugye. Ilyent sem csinálunk többet. Szép, ez kétségtelen, de a hajlati részt nem lehet fűnyíróval körbejárni, és ott ugye vagy kézimunka van, vagy elővesszük a szegélynyírót is fűnyírás után. Na meg aztán elkezdtek elkorhadni a fahasábok, és ami néhány évig éke volt a kertnek, azt egyszer csak elkezdett a visszájára fordulni. Na meg az évelő virágzók szépek, de ezt gyakorlatilag két hetenként gyomlálni kellett, különben csak virágzó gazokat találtunk helyettük. Furcsa módon működik ez a természet, a nemesített növények érzékenyek mindenre, a gaz meg törődés nélkül is pompásan érzi magát.

Aztán az a fagyal a vesekertben akkorára nőtt, hogy csak. Néhány év alatt a rózsa is kinőtte a támasztékát, és szépen ráborult a fagyalra. A két nagyra nőtt növény alatt meg csak sínylődtek ugye a virágok. Egyszer megelégeltem az önkényes térhódításukat, és nekiestem a metszőollóval, de én lepődtem meg a legjobban. Az történt, hogy mikor a rózsa egyik fagyalra boruló ágát felemeltem hatalmas robajjal repült ki egy rigó a bokorból, alig néhány centivel a fejem mellett húzott el. Az hogy nagyon megijedtem az nem kifejezés, nem mintha félnék a rigóktól, de erre aztán tényleg nem számítottam. A lényeg, hogy a rigó a fagyal és a futórózsa e remek egyesülését ideális fészkelőhelynek találta, így be is költözött. Ezek után nem volt kérdés, és a kis csipogó csőröcskék a fészekben végképp eldöntötték a csatát, győzött a fagyal meg a futórózsa párosa, de legfőképpen a rigó.

Következő évben ismét benépesült a fészek, de ebben az évben a kivágott trombitafolyondár rengeteg utódaként is megjelent egy felfelé törő növény, ami kezdetben nagyon bosszantott, de mára már belátom, így lett igazán jó a kompozíció: a fagyal, a futórózsa és a trombitafolyondár háttérben tujákkal ölelve nagyon szépen mutatnak most együtt.

Ha már így alakult ez a társítás, elárulok néhány apróságot, amire nem árt odafigyelni. Egyáltalán nem igényelnek sok törődést, de évente egy-két alkalommal azért rájuk kell nézni.

A virágzást a futórózsa kezdi, a trombitafolyondár követi, és végül a fagyal zárja. A fagyal néha együtt virágzik a folyondárral, az okát nem tudom, vagy a metszés, vagy az időjárás lehet az okozója. Ha az elvirágzott rózsa nagyon ráborul a fagyalra, akkor azt egy kicsit visszavágom, hogy a fagyal édeskés illatbombája is tudjon érvényesülni. A trombitafolyondár indái nagyságrendileg akkor törnek elő a rózsából, amikor az már javában virágzik, így azzal különösebb gond nincs mert szemet gyönyörködtető virágait nem rejti el semmi, de virágzást kövezően azonnal vágjátok le őket, mert különben ti is úgy jártok mint én, azaz ha elszórja a magokat rövidesen az egész kert tele lesz vele.

A metszés nálam általában nélkülözi a tudományos alapokat. A trombitafolyondár metszése annyiban nyilvánul meg, hogy minden tavasszal (február vége, március) visszavágom az összes ágát, gyakorlatilag csak a főágat hagyom meg, ami az idők során már kar vastagságú lett, és a végén is ott van a buzogányszerű fej, amiből a friss hajtások évente kinőnek. A fagyal vagy elektromos vagy sima sövényvágóval van alakítva, nagyon jól viseli a nyirbálást, bárhogy visszavágom mindig gyönyörűen kihajt. Ha szeretnétek virágokat is rajta, akkor a tavaszi metszést követően csak akkor vágjátok újra vissza, ha már elvirágzott. A fagyal virág illata egyébként elég megosztó, intenzív, édes és egyben fanyarkás illata van, így van aki nem szereti.

A futórózsa metszése igényli a legnagyobb odafigyelést. Alapvetően két csoportjuk van: a rambler típusú évente egyszer virágzik, a climber típusú rózsák évente többször is virágzanak, és mindkét fajtát másképpen kell metszeni. A mi kertünkben a rambler, azaz az egyszer virágzó fajta van. Tavasszal szoktam metszetni, ilyenkor visszavágom az elhalt vagy elfagyott ágakat, és mindig van néhány nagyon meglódult ág, ami rontja a kompozíció látványát, így az is az olló áldozata lesz. Időnként szükség van fiatalító metszésre, ami azt jelenti, hogy néhány vaskos középső ágat kivágok, mart a friss hajtások jobban virágzanak. Miután elvirágzott a rózsa, a virágokat visszavágom, mert az elhervadt szárak sokasága nem feltétlenül mutatnak jól, és így időnként még ősszel újabb virágok is megjelennek rajta.  Ha ti szakszerűen metszitek évről-évre, akkor biztosan sokkal pompásabb futórózsátok lesz mint a miénk, de nekünk így is nagyon tetszik.

Eleinte nagyon bosszantó volt, hogy folyamatosan megjelentek a vadhajtások (általában vadrózsára oltják a nemesített fajtákat). Ezek az oltás alatti részből hajtanak ki, de ha a gyökere fény közelbe kerül, akkor onnan is előszeretettel kihajtanak. Ezeknek a hajtásoknak a levele is más, meg a virága is teljesen eltér a nemes fajtáktól, így könnyen felismerhetőek. Ugyan a vadrózsának nagyon egyszerű virágai vannak, de pont ebben rejlik a szépségük, ráadásul ezeken virágzás után csipkebogyók lesznek, amiből remek lekvárt lehet készíteni, és télen azon felül, hogy nagyon szépen virítanak a kertben még a madaraknak is táplálékul szolgálnak. Ha csipkebogyót is szeretnétek, akkor ne vágjátok le az elhervadt virágokat!

A tuja nem igényel semmiféle beavatkozást. Örökzöld, télen is díszít. Amikor a többi növény csak a kopár ágait mutatja, benne lehet gyönyörködni. kifejezetten jól mutatnak előtte a piros csipkebogyók, ami a futórózsa elvadult ágain pompáznak.

Futórózsa a fagyal ölelésében

A smaragdtujának jól áll a futórózsa vörös virágzuhataga a háttérben

A száraz ágak rontják a látványt, ezért kell kivágni az elfagyott ágakat! 

 

Érdekes, hogy a méhek csak a vadrózsa virágaira szállnak rá

Itt már hervadozik a rózsa, de alulról mát megjelentek a trombitafolyondár hajtásai, amelyek júliusban fognak virágozni

Télen üde látvány a szürke kertben a piros csipkebogyó, a madarak is fogják értékelni :-)

Dagasztás nélküli kenyér sütése házilag

Kenyérsütésbe igen ritkán vág az ember, legalábbis a többségük. A házi kenyér sütése egy olyan dolog, amit minden bizonnyal legalább egyszer az életben mindenki kipróbált. Így én is, de nem is egyszer, hanem évente néhány alkalommal biztosan került friss kenyér az asztalra.

A baj az, hogy kényelmesek vagyunk, meg amúgy is járunk bevásárolni, és főleg amióta remek látványpékségek működnek az üzletekben, a pékáruk gyönyörű látványának és az étvágygerjesztő illatoknak nehéz ellenállni. Így aztán be is kerül a friss kenyér a kosárba, és ezzel nincs is baj, amennyiben azt még frissen el is fogyasztjuk. Ha még aznap esszük meg biztosan nagyon finom lesz, talán még másnap is, de két három napos kenyérnél már ritka, hogy az még ízlik valakinek. Így vagy a kényszer szüli a további fogyasztását, vagy megy a kukába, ideális esetben talán zsemlemorzsa ha lesz belőle.

Ha sütés előtt ejtesz néhány ferde metszést a tetején, akkor a te kenyered sokkal szebb lesz mint ez itt :-)

Nem szeretném boncolgatni az ipari, nagy mennyiségben előállított kenyerek minőségét, de gondolom mindenki sejti, hogy pl tartós kenyér nem véletlenül áll el műanyag zacskóban hetekig, na meg a rozsos kenyérben a rozs csak a színe kedvéért van ott, meg állomány javítok, meg íz fokozok meg egyebek....

Szerencsére egyre több pékség van, aki ezeket mellőzi, és egészséges árukat termel, de a lényeg, hogy ha Te is úgy akarod, és adsz egy kenyérnek 20 perc időt, hogy elkészítsd, akkor Neked is lehet folyamatosan friss és finom kenyered otthon.

Egy barátunktól van a recept. Egyszer mesélték, hogy ők már három éve nem vettek kenyeret, mert mindig sütik. Nyilvánvalóan furcsának találtam ezt a hozzáállást, de miután saját szememmel láttam, hogy meglehetősen kevés idő alatt elkészül, és mert azóta magam is gyakran sütök kenyeret, már csak bátorítani tudok mindenkit, hogy ezt kipróbálja. A lényeg, hogy nem kell kenyérsütőgép hozzá (akinek kicsi a konyhája, az tudja csak igazán, hogy az mekkora helyet foglal) és hosszas dagasztásra sincs szükség. Íme a recept:

A házi kenyér sütéséhez a hozzávalók:

• 75 dkg liszt (sima liszt, kenyérliszt, rozsliszt, tönkölyliszt, teljes kiőrlésű liszt, vagy ezek keveréke)
• 2,5 dkg  friss élesztő (ez pont egy fél adag)
• 4,5 dl langyos víz
• 1 evőkanálnyi olaj
• csipet cukor
• só, ízlés szerint

A kenyér elkészítése:
A cukros vízben futtassuk fel az élesztőt. A lisztet tegyük egy keverőtálba. Biztosan sokkal, de sokkal finomabb lenne, ha szitálnám a lisztet, de ezzel nem szoktam bajlódni. A közepébe csináljunk egy kis mélyedést, öntsük bele a felfuttatott élesztős vizet, mehet rá a kanálnyi olaj meg a só, egy kanállal keverjük össze, úgy hogy hogy a mélyedést egyre jobban kibővítjük, míg végül egyenletesen összeáll az egész. Ha a kanállal mát nem boldogultok, akkor folytassátok kézzel. Ha már egyenletesen összedolgoztátok az egészet, akkor mehet pihenni. Akkor lesz jó, ha már nem ragad a kezedhez. Különböző liszteknél előfordulhat, hogy szükséged lesz még egy kis vízre, vagy éppen sok a víz, és még lisztet kell tenni hozzá.

Na itt tartunk kb 10 perc munkánál, és ez volt a legnehezebb része. Ami a pihenést illeti, a barátainknál az a megoldás, hogy este, lefekvés előtt bekeverik a kenyeret, majd reggelig pihen, amikor megsütik. Nálam ez meglehetősen hektikus. Van, hogy reggel bekeverem, és munka után megsütöm, ilyenkor sokat pihen, akár 10 órát is. De van úgyis, hogy munka után bekeverem, és este meg is sütöm, ilyenkor csak 3 órát pihen. A kenyér minőségében az én alulfejlett ízlelőbimbóim nem éreznek különbséget, de próbáljátok ki sokféleképpen, majd meglátjátok nektek melyik tetszik a legjobban.

Pihentetés után egyszer átgyúrod (2 perc), megformázod (1 perc), és mehet a tepsire, vagy formába, ha van, nekem nincs :-(
Sütés előtt kb 30 percig még pihentesd, így nem fog berepedezni a kenyér sütéskor. Sütés előtt csinálhatsz remek mintákat a tetejére (én ezt most elfelejtettem), majd tedd be a sütőbe. 150-160 fok, légkeveréssel.
Kb 40 perc alatt készen van, de nem kell az időt nézned, ha szép aranybarna lesz, akkor biztosan jó. Fontos, hogy tegyél a kenyér mellé egy edénybe vizet, hogy folyamatosan párás legyen a sütő. Olyan edényt válassz, ami bírja a meleget.

Ne lepődj meg, ha nem olyan íze lesz mint a boltinak, ne feledd, ebben csak az van, amit te teszel bele. Nem morzsálódik vágás közben, és egy hét múlva is fogyasztható. Nem penészedik meg, és nem szárad ki. Légy kreatív: tegyél a kenyérbe magokat, vagy akár csülköt. Szórd meg a tetejét szezámmaggal, csinálj belőle csillagformát, vagy éppen négyszögletű kenyeret.  Jó étvágyat hozzá.

A burgonya vetése, ápolása, öntözése, betakarítása és téli tárolása

Alapvetően a krumpli nálam egy megosztó dolog. Mindig van a kertben, de ennek csak akkor örülök igazán, amikor júniusban kiásom az első fészkeket és eszméletlen finom petrezselymes újkrumpli kerül az asztalra. Az az öröm szerencsére kárpótol az összes krumplis fárasztó munkáért.

Ha vizes a föld, amikor kiássátok a krumplit, előtároljátok egy száraz helyen addig, ameddig a megszárad, és a föld lepereg róla. Ha sok krumplitok van, méret szerint válogassátok szét őket.

Mi nem gépekkel dolgozunk a kertben, és gondolom egy konyhakert esetén a többségünk így van ezzel, és nem tagadom, de az alábbi tevékenységek közül egyik sincs igazán ínyemre.

Burgonya vetése

Egy időben azt a módszert választottuk, hogy az előző évben kiásott apró szemeket félretettük, majd a következő évben ment vissza a földbe. Na ez nem jó. Ha krumplit tesztek a kertbe, vegyetek normális, erre a célra termesztett vetőburgonyát megfelelő forrásból, nem fogjátok megbánni, szép nagy szemeket tudtok majd betakarítani, és jóval többet, mint amennyit az előző évben félretett apró szemű burgonyák produkáltak. Lehetőség szerint válasszatok olyant, ami jól eltartható, így még a következő év tavaszán is a sajt krumplitokat ehetitek, feltéve, ha van ilyen méretű kertetek.
Ami a burgonya vetését illeti a mi esetünkben elég egyszerű a történet:
- válasszatok egy olyan területet a kertben, ahol az előző 4 évben nem volt krumpli, és lehetőség szerint előző évben káposztafélék voltak ott
- készítsétek elő a talajt (fel kell ásni, esetleg trágyázni, akinek módjában áll, elgereblyézni, kiszedni a gazt)
- jelöljétek ki a sorokat, és egy bottal vagy kapanyéllel húzzatok a puha földbe egy kb 5 cm mély árkot
- tegyétek az árokba a krumplikat kb 25 cm távolságra egymástól, vigyázzatok rá, hogy a csírák ne törjenek le.
- fogjatok egy jó kapát, és húzzátok rá a földet a krumplira a sor mindkét oldaláról. Én mindkét oldalról húzom rá egyenletesen a földet, így a végén egy kb. 30 cm magas bak keletkezik, aminek a közepén lesz végül a gumó. Feltöltésnél vigyázzatok a csírákra, hogy lehetőség szerint ne törjenek le.

Nagyon sok fajta burgonya létezik. Ez a fajta krumplipürének a legjobb :-)

A burgonya ápolása, öntözése

A burgonya egy olyan növény, ami kevés ráfordítással is bőséges termést tud produkálni, így az ápolása nem egy macerás folyamat, de azért igényel némi törődést. Ami talán a legfontosabb az a betegségek kordában tartása.

Talán a legkomolyabb betegsége a burgonyának az a burgonyavész. Biztos van rá remek vegyszeres megoldás, de a mi kertünk bió (részben), így ezt nem (nagyon) használjuk. A burgonyavészt úgy ismeritek fel, hogy a leveleken elkezdenek minden ok nélkül barna foltok megjelenni, ami egy idő után átterjed a gumókra is, így ott is láthatóak lesznek. Mire észrevesszük általában már késő, de amit tehettek tűzoltás jelleggel az az, hogy eltávolítjátok a fertőzött szárakat, és a fészket is kiássátok. Ha nagy a baj, adjátok fel a bió elveket, és vegyetek rá vegyszert, az mégiscsak pocsék érzés, hogy a szemed láttára tönkremegy az egész. Amivel elkerülhető, ha minden évben új szaporítóanyagot vásároltok, és olyant ami ellenáll a burgonyavésznek.

A burgonyabogár, vagy krumplibogár, vagy kolorádóbogár ellen a legegyszerűbb módszer a műanyag pillepalack. És ugyan bosszantóak, de ne mérgelődjetek miattuk: a krumpli is a tengerentúlról jött :-)
- fogj egy üres műanyag palackot, vágd le a tetejét (ne dobd ki!!)
- menj végig a sorokon lehetőség szerint naponta, gyűjtögesd össze a bogarakat, és dobáld az üvegbe. Jogosan gondolod, hogy ez macerás folyamat, de ha naponta összeszeded a bogarakat, akkor nem lesznek lárváid, és azokat jóval nehezebb összegyűjtögetni, mert sokan vannak, meg őszintén szólva én azokat nem nagyon szeretem fogdosni.
- ha megvagy - hidd el, nagyon gyorsan lehet végezni vele, akkor a levágott tetőt illeszd vissza a palack aljára, úgy hogy kicsit egybecsússzanak, így nem szöknek a bogarak. Ha megtelt az üveged mehetnek a kukába.
- ha több hektáros krumpliföldet szeretnél, akkor az üveges módszert felejtsd el, akkor vegyél novodor-t, állítólag ez egy remek biológiai és környezetkímélő és vegyszermentes rovarölő szer, ami ráadásul a bogarakat nem is bántja, csak a lárváikat pusztítja el végzetesen.

A gazolást necces kérdés, leginkább azért mert nem szeretem. Így nem is viszem túlzásba. Amíg még kicsi a burgonya föld feletti része, addig a gaz egész jól kezelhető kapával. Ha már nagy a növény, akkor egyrészt kevesebb gaz nő alatta, másrészt akkor a kisebb gazokkal nem foglalkozom, a nagyokat meg egyenként kihúzogatom és kész.

Az öntözést illetően egy korábbi cikkben leírt csepegtetőszalagos megoldás tapasztalatom szerint a krumplinál nem jó, mert így állandóan vizes lenne a föld, amit szerintem a gumók nem szeretnek. Így a mi kertünkben a krumplik árasztva vannak: a locsolócsövet simán beteszem az árokba, aztán addig folyik oda a víz amíg az meg nem telik. Két locsolás között mindig szárítsátok ki, mi kb hetente egyszer árasztunk, ha nagyon meleg van azért lehet sűrűbben is.

A burgonya betakarítása

Szerintem ez a legnehezebb munka (amikor vetem, akkor meg az :-)). Ki hogy szereti, én vagy kapával, vagy villával szoktam csinálni. Kapával kb ugyanúgy mint vetésnél, csak a földet nem felfele, hanem vízszintesen húzom. A villás módszer az az, hogy beszúrom a villát a fészkek alá, és kifordítom az egész halmot. Ha elég laza föld, akkor a krumpliszemek mindkét módszernél szépen kibuknak, ha nedves a föld, akkor nem árt egy kicsit kotorászni, hogy az összes gumót megtaláljátok.
A krumpli tárolása nem egy bonyolult feladat. A száraz gumókat tegyétek egy sötét helyre, ahol nincs meleg, nincs fagy, és párás a levegő. Ez lehet akár egy pince, akár egy vízakna, ami alul nincs lebetonozva, azaz földes. Fontos, hogy a gumók szárazak legyenek, azaz lehetőség szerint ne esőben szedjétek ki a gumókat a földből (mint én az idén), és a föld is száraz legyen, azaz ne tapadjon a krumplira. A kiásás során előfordul, hogy megvágtok vagy átszúrtok néhány gumót, ezeket ne tegyétek be a többi közé.

Betakarítás után egyengessétek el kicsit a talajt. Látjátok a kis piros lapátot és a sámlit a képen? A krumpli kiásása nekem nehéz munka volt, de a gyerekeimnek remek szórakozás. 

A kávézacc rejtett titkai

Kedd reggel van, 7.30 lehet az idő. Lassan morzsolgatom ki az álmot meg a csipát a szememből, és érdeklődve kérdem életem szerelmétől, hogy hogyan telt az éjszakája. Kis lelkiismeret furdalással hallgatom, ha éppen valamelyik gyerek egy-két alkalommal riasztotta, de a kezembe nyomott forró bögre tejeskávé ezeket a gondolatokat gyorsan kiűzik a fejemből. Hiába, aki egyszer alszik, az alszik, főleg akkor, ha ezt meg is teheti.

Mielőtt az éjszakáikat ébren töltő apukák megutálnának a átaludt hajnali órák miatt, gyorsan rá is térek a poszt témájára, a kávézaccról lesz szó, ez a rövid intró csak azért volt, mert ezen reggelek egyikén született meg a gondolat a kávé kortyolgatása közben, hogy mi bizony összegyűjtjük a kávézaccot, így gondoltam leírom, hogy mire is használjuk fel.

A kávézacc felhasználása a kertben

Lévén hogy ez egy félig-kertblog, én leginkább erre használom, sőt gyakorlatilag a keletkező kávézaccunk nagy része a kertben hasznosul újra, ami nem az a lefolyóba kerül.

Első körben a kávézacc gyűjtésére szeretnék kicsit kitérni. A háztartásokban használatos kávéfőzők többsége nem kapszulás vagy párnás, azaz a kávé lefőzése után zacc keletkezik, amit előbb-vagy utóbb ki kell üríteni az erre szolgáló tartályból. Ezt nem tudományos kutatás alapján állítom, hanem spontán megkérdeztem a kollégáimat, és ők nagy többségben ilyen kávéfőzőt használnak. Az így összegyűjtött kávézaccot kell szépen megőrizni és tárolni, de lehetőleg száraz helyen, ugyanis hajlamos a penészedésre, és így ugye nem ér semmit.
Penészmentesen úgy tudjátok gyűjteni, hogy:
- egy tálkában tároljátok a konyhában valahol - ez nálam egy üres fagyisdoboz, és időnként, mondjuk naponta jól átforgatjátok, hogy egyenletesen száradjon ki.
- szintén egy tálkában gyűjtitek, de a hűtőszekrényben. Itt ugye az 5-6 fok körüli, vagy még ettől is alacsonyabb hőmérséklet nem kedvez nagyon a penészgombáknak.

Na de mire jó?
Elsősorban tápanyag-utánpótlásra. A felhasználása rém egyszerű, az összegyűjtött kávézaccot szórjátok simán a földre, kicsit kapáljátok át, és kész is. Aki leginkább meghálálja az a rózsa, a rododendron és egyéb savas földet kedvelő társuk, azaz ne vigyétek túlzásba használatát a semleges vagy lúgosabb kémhatást kedvelő növényeknél.

Csiga és egyéb kártevő riasztó hatású! Nem találkoztam még olyan kerttulajdonossal, akinek előbb utóbb nem gyűlt meg a baja a csigákkal. Szórjátok az ágyásba, vagy a növények köré, és a csigák elméletileg elkerülik. Ezt nem próbáltam, de a következő gyűjtött adaggal biztosan kipróbálom. A Reader's Digest egyik könyvében azt írják, hogy a hangyákat és a bolhákat is riasztja az illata, ezzel is tegyetek egy próbát, a veteményesetek biztosan meghálálja.

Szórd a komposztra! Magas tápanyagtartalma, jó vízáteresztő képessége kiváló kiegészítője lesz a komposztodnak.

A kávézacc helye a háztartásban

Na itt nagyon sok felhasználási lehetőség, tele van a net jobbnál jobb ötletekkel, de itt csak azt találjátok amire mi  használjuk.

Szagtalanítás! tegyétek papírzacskóba vagy kis vászonzsákba, és mehet a hűtőbe, vagy cipőbe, vagy ételtároló dobozokba. Egy két nap, és a kellemetlen szagok eltűnnek.

Lefolyótisztítás! Azt nem tudom, hogy a zsíroldó hatása vagy a homok jellegű szemcsés állaga miatt, de én még a konyhában soha nem tisztítottam a lefolyót, pedig az kap mindent. A kávézaccot simán dobjátok a lefolyóba, nyomkodjátok szét a nagyobb darabokat, majd öblítsétek le, teszi a dolgát.

Ti még használjátok valamire? Ha igen írjátok meg, az olvasók biztosan örülni fognak neki.

Növények a sziklakertben

A mahóniás posztban említettem, hogy azon egyszerű okból kifolyólag került a kertbe, mert szúrós volt, és szegény megboldogult kutyusunk így nem tudta kirágni. A napokban készítettem néhány fotót a kertről, és a szúrós cserjékből/bokrokból összeállított sziklakert annyira szép lett, hogy gondoltam leírom, hogy a mahónián kívül még milyen növények kerültek a sziklakertbe.

Mielőbb rátérek a növénylistára, fontosnak tartom leírni, hogy ez az összeállítás az alábbi szempontok alapján született:
- Legyen évelő - nem akarok minden évben egy köteg ezrest elkölteni növényekre. Gondolom mindenki tudja mire gondolok, egy egynyári palánta kerül lassan min. 500 Ft-ba.
- Ne legyen vele sok munka! Nem az a típus vagyok, hogy mindenemet a kertért. Igenis szeretek kertészkedni, de pihenni, szórakozni, és jól érezni magam a kertben még inkább. Ennek az összeállításnak az előnyei, hogy bozótszerűen összenő egy-két éven belül, így évente egyszer, általában márciusban nekiesek egy metszőollóval, esetleg a növények alól összeszedem a lehullott leveleket, meg kipótolom a múlcsot, és kész, egész évben nincs rá több gondom. Ha nyáron valamelyik növény nagyon nekiindul, és ez a többi rovására megy, akkor azért a metszőolló 5-10 percre újra előkerül. A locsolást tekintve sem okoz gondot, mert a dzsungelszerűen összenőtt növények és a rászórt múlcs még a legnagyobb kánikulában sem engedik teljesen kiszáradni a földet.
- Legyen szép. Ehhez nem fűznék kommentárt, mindenkinek más a szép. Nekem a fenti képen látható növény-összeállítás, még ha nem is szakember által lett összeválogatva és telepítve, tetszik.

Nem lenne teljes a kép, ha nem említeném a negatívumokat is, így hát tessék:
- a takarítás és karbantartás fájdalmas. Munkáskesztyű ide vagy oda, de szinte esélytelen, hogy nesz karcold össze a kezed a sok tüskével. A legdurvább a Júlia-borbolya: annyira hegyesek a tüskéi, hogy a kesztyűn is simán átmennek. Ugyan évente egy fél napot törődök vele, de ez sokáig emlékezetes marad.
- felejtsd el ezt az összeállítást, ha idegenkedsz mindenféle bogaraktól. Félre ne értsétek, nekem ez abszolút pozitívum, de sokak számára elviselhetetlen, ha gyíkok, békák vannak a kertben. A dzsungelszerűen összenőtt ágak remek búvóhelyet biztosítanak a rovaroknak, de sajnos s szúnyogok is remekül érzik itt magukat. Szerencsére van ellenségük, a zöld leveli békák és a gyíkok állandó lakói a sziklakertnek.

- A nyirkos közeg a csigáknak is kedvez. Ők sajnos előszeretettel táplálkoznak a sziklakert közepén található lágyszárú-évelő virágzó nővényekből, így azok néha ezt nem is élik túl :-(

A sziklakert növényei

Az alábbi kis illusztráció a Garden Planner ingyenes online kerttervező programmal készült, ugyan a növények az illusztráción nem azok, amik valójában, de az ültetéshez vagy tervezéshez asszem így is nagyszerűen használható. Sajnos a növények pontos fajta és latin nevét nem tudom.

1. Tűztövis;   2. Borbolya;   3. Júlia borbolya;   4. Kecskerágók;   5. Pálmaliliom;  
6. Gyöngyvirág;  7. Mahónia;   8. Évelő margaréta;  9. Talajtakarók
A sziklakert mérete kb. 12 négyzetméter (6m x 2m)

1. Tűztövis
Ez egy igazán meghatározó, domináns példány, a sziklakert két szélén van az alsó szinten. Domináns, mert nagy, így kordában is kell tartani. tavasszal fehér virágai, ősszel és télen piros bogyói foglalják keretbe a sziklakertet. Örökzöld. Két tövet vásároljatok belőle.

2. Borbolya
Ezek rögtön a tűztövisek mellett kaptak helyet, és bordó leveleivel igazi színfoltok. Nemcsak az a sziklakertet, hanem az egész díszkertet feldobják. Szintén két növényre lesz szükségetek a fenti összeállításhoz.

3. Júlia-borbolya
Nagyon szúr!! A hátsó részbe kerültek a felső szinten, évente metszést igényel, különben nagyon megnő. Tavasszal sárga virágai, ősszel aprószenű, hosszúkás kék bogyói díszlenek, örökzöld, formás, szép növény. A sziklakertünkben két tő van belőle. Ha legközelebb sziklakertet építek egy darab sem lesz.

4. Kecskerágók
A mi sziklakertünkben többfajta is helyet kapott. Két alacsonyabb növésű tarka levelű került középre, az egyik fehér a másik sárgás mintázattal. A borbolyák mögött két méregzöld levelű kapott helyet, így jól kiemelik a borbolya piros és a másik két kecskerágó tarka leveleit. Mindenik örökzöld, így télen ís díszítenek. Összesen 4 tő van belőle, két tarka, két sötétzöld levelű.

5. Pálmaliliom
Na, ez nem feltétlenül ide való, de egy ismerőstől kaptunk két tövet, így ezek a sziklakert két hátsó sarkában kaptak helyet. A pálmaliliom hosszú lándzsás, hegyes- már-már szúrós végű erős levelei egész évben takarásban vannak, de az akár 2 méter magasra megnövő virágfürtjei látszanak, és pont akkor virágzanak amikor a többi növény már nem, így nagyon jól passzolnak a képbe.

6. Gyöngyvirág
Ez talajtakaró funkciót tölt be. Nem tudom, hogy miért ez került oda, de nem bántuk meg. Elnyomja a gazt, kora tavaszi virágai szép és illatos színfoltot adnak. Ami hátrány, hogy agresszíven terjeszkedik, már bőven bemászott a sziklakert körüli gyepbe is, de ezt a gondot a fűnyíró megoldja :-). Szintén nem előnyős tulajdonsága, hogy mérgezőek a bogyói, így mi a virágokat virágzás után leszedjük. Néhány gyökeret szerezzetek valahonnan, gyorsan benövi az egészet.

7. Mahónia
A sziklakert hátsó és egyben felső teraszának a közepén tündököl. Tavasszal sárga virágok díszítik, ősszel kék bogyók, télen meg a zöld levelei pompáznak. További részleteket itt találtok!

8. Az "üres tér"
A sok zöld közé kell valami, ami július-szeptember hónapokat virággal feldobja. Régebben őszirózsa volt itt, most margaréta van. Sajnos ez a sziklakert egy gyenge pontja, mert ez gazosodik a legjobban, meg valamiért a csigák is ezeknek a növényeknek a leveleit eszik előszeretettel. 2-3 tő kell a növényekből.

9. Ínfű és borsós varjúháj
Míg a sziklakert árnyékosabb oldalán a gyöngyvirág tölti ki a rést, itt sziklakerti talajtakarók végzik ugyanezt. Az ínfű és a varjúháj csak egy megoldás a sok közül, ezt egy másik sziklakertből mentettük át ide. Növényenként 2-3 palánta kell.

Végül néhány fotó: a sziklakert télen (ez már jó régen készült, azóta jó nagyra nőttek a növények), a sziklakert tavasszal és a sziklakert ősszel.

Az örökzöld cserjék még a madaraknak is ideális búvóhelyet adnak a téli zord időkben.

Egyszerűen gyönyörű! A harsány színek és a tűztövis fehér virágai igazi ékessége a kertnek.

A tűztövis ágai roskadoznak a bogyóktól, remek tápláléka lesz a rigóknak.

Ez csak egy egyszerű fasirt, semmit nem akar. Néha ilyen is kell.

Fasírt - egy jó választás a vacsorához :-)

Furcsa címhez furcsa szöveg is társul. Azért ez a cím, mert pont az egyszerű dal szolt a korongról, és mire véget ért készen is volt a tegnap esti vacsora ízesítése.

Igen, fasírt volt vacsorára. Nálunk ez normális jelenség. Gyakorlatilag a házi füstölésű császárszalonnán, az érlelt sonkán és a parasztkolbászon kívül más felvágott nem nagyon van, néha ugyan beugrik egy kis párizsi is, de ha nagyon unjuk a banánt, és ezt hetente egyszer biztosan megunjuk, akkor fasírt kerül az asztalra.

Nem az van, hogy nem szeretjük a felvágottakat, hanem az van, hogy nem tudjuk miből van, és azt meg biztosan szeretjük tudni, hogy mit kap a gyerek. Ugyan a gyerek nem mindig szereti azt, hogy mi mit gondolunk arról, hogy ő mit szeret, de még nem azt a kort éli, hogy önálló döntése legyen az asztalra kerülő kajákat illetően, így szegény ezt kapja. És nem is szegény a gyerek, egyik sem, imádják a fasírozottat, minden formájában. Szerencsére :-)

A vicc az, hogy nincs kedvenc fasírt receptem. az valahogy mindig más, olyan mi van otthon fasírt. Három hozzávaló az biztos.
- darált hús - ez lehet bármilyen, disznó, marha, bárány, hal, szárnyas keverve vagy simán, csak egy a fontos, ne legyen extrán sovány, mert az nem fog nagyon élvezhető, próbáljátok meg úgy keverni, hogy kb. 20% zsiradék legyen benne.
- só - nem kell sok, nem a sót kell érzeni a fasírtban, hanem az ízeket.
- bors - csak mértékkel ezt is

Tipp: a halat azért más hússal ne keverjétek, szerintem az önnönmagában jó, az erőteljes íze még szegényt bárányt is elnyomja

Ami nyugodtan mehet bele:
- reszelt sárgarépa, nyersen, se párolni se főzni nem kell
- reszelt krumpli, ez is nyersen
- cukkini vagy tök bele, pl töltött töknél ezt néha megmarad
- zsemlemorzsa vagy áztatott zsemle vagy áztatott kenyér - ha krumpli van benn ezt hanyagolhatjuk
- tojás - ez csak akkor használjuk, ha sok hozzávaló van benne, ha csak darált hús + só + bors kombinációt csináljuk pl. hamburgerhez, akkor nem kell
- hagyma - mindig vágjátok nagyon apróra
- fokhagyma - ezt tegyetek bele nyugodtan egy-két gerezdet
- reszelt zeller vagy petrezselyem gyökér - ez elég karakteres, csak ínyenceknek!
- erős paprika aprítva

Fűszerekből is válogathattok kedvetekre akár egyet, akár többet is az alábbiakból:
- kakukkfű - bárányhoz zseniális párosítás
- oregánó vagy szurokfű, ízlés szerint
- bazsalikom, ízlés szerint
- metélőhagyma, ízlés szerint
- kapor - halas fasírthoz kötelező
- koriander - ha mag akkor mozsárban zúzzátok össze (miután picit megpörköltétek egy serpenyőben)
- mustár, ízlés szerint
- kurkuma és curry a keleti ízek kedvelőinek

Fontos, hogy egyik fűszer se domináljon. nem tudok pontos mennyiségeket mondani, mert szemre aprítom a hús mennyigének megfelelően, de ne billenjetek át a ló tusló oldalára .-)

A darált húst keverjétek alaposan össze az összeaprított fűszerekkel és egyéb hozzávalókkal.  Állagát tekintve egy könnyen formázható masszát kell kapjatok, de olyant ami megtartja az alakját.

Ez a verzió darált malac lapockából készült, van benne némi zsemlemorzsa, snidling és némi oregánó a fűszer, só bors az ugye alap, és egy gerezd foghagyma is ment bele. 

Ha ez megvan, gyúrjatok belőle golyókat, vagy korongokat.
- kis golyók - vendégváró falatkákhoz ideális - kiflikarika + sajt + fasírt + paradicsom vagy egyéb zöldség + fogpiszkáló - állat. gyorsan elkapkodják a vendégek majd a tányérról
- nagy golyók - főzelékhez remek választás. A fűszerezésnél figyeljetek, hogy jól kiegészítsék egymást az ízek. Pl sárgarépa főzelékhez inkább krumplis vagy zsemlés fasírt jó, tökhöz mehetnek a karakteresebb ízek, de ha kaprosan csináljátok, akkor inkább sima krumplis vagy zsemlemorzsás legyen, stb...
- korongok - ezeket kicsit nehezebb formázni, de ez sem macerás. Ha kisebb korongokat csinálunk (kb 2 cm átmérőjű), akkor ez is a vendégváró kategória, ha nagyobb, akkor az szendvicsbe, hamburgerbe való, vagy simán az asztalra felvágott helyett.

Na most vagytok max 20 perc munkánál, és ez a hús darálását kivéve mindennel együtt értendő.

Sütőben és grillen célszerűbb a korong formát választani. Kicsit mindig nagyobbra csináljátok mint amilyenre szeretnétek, mert majd összehúzódik.

Sütés - több megoldás van:
- olaj - ez ugyan nagyon finom mert nem szárad ki egyáltalán a fasírt, de én nem szeretem, mert drága az olaj, utána meg általában kuka, és ugye úgy jó sütni, ha úszik az olajban a fasírt. Ha mégis ezt választjátok, akkor dobáljátok a fasírtokat forró olajba, kb 8-10 perc kell nekik. Miután az alsó oldala egyenletesen aranybarna lett forgassátok meg, és a másik oldalát is süssétek meg, ennek már kevesebb idő kell.
- sütő - na ezt szeretem. Egy hőálló üvegtálba beteszem a fasírtokat, esetleg kicsit megkenem őket olajjal, kb 20 perc kell neki 200 fokon légkeveréssel
- grill - ezt is szeretem, de csak korongokhoz jó. Grillrácssara dobáljátok fel, mindkét oldalát süssétek meg és kész, gyorsan megvan.

A lényeg, hogy engedjétek magatokat szabadjára, a fasírtban bármi lehet jó, és ha nem vágjátok agyon valamelyik fűszerrel, és nem égetitek szénné, biztosan nagyon finom lesz. Ha nem mástól, attól biztosan jobban fog ízleni, hogy ti csináltátok saját magatoknak.

Ültessetek koktélparadicsomot az erkélyre

Nem, ez nem vicc. Egy korábbi cikkben már írtam a koktélparadicsomról, de kicsit azóta termőre fordult az idő, így egyrészt szebb fotókkal, meg több tapasztalattal is gyarapodtam. Nem az első eset, hogy tettünk néhány tövet a balkonládákba is, de az idén nagyon gazdag terméshozamot produkált.

Néhány apróság, amit Te is megtehetsz a jó terméshozam érdekében:

• Öntözd gazdagon és tedd napos helyre. Gyakorlatilag a víz és a meleg amire a legnagyobb szüksége van. Használj hozzá víztartályos balkonládát, így nehezebben szárad ki a földje, és így néhány napig akkor is kibírja, ha nem tudod locsolni

• Ültess mellé levendulát, rozmaringot és kakukkfüvet. Nem tudom, a három közül melyik növénynek volt köszönhető, de azt leszámítva, hogy az erős naptól néhány levele "leégett" nincs semmi baja. Az egyik tövet a petrezselyem és a rukkola közé ültettük, hát az nem lett ennyire délceg példány

• Nem vagyok híve a tápoldatozásnak, de sajnos egy balkonláda tápanyagtartalmának véges a kapacitása, a gyökerek korlátozva vannak, így csak addig tudnak terjedni, ameddig a láda engedi. A jó tápanyagellátás érdekében két-három hetente kicsit tápozzátok meg. Figyeljetek az adagolási előírásokra, inkább kicsit kevesebbet adjatok az előírtnál, ha túladagoljátok tönkre vághatjátok a növényt.

• Levendula, kakukkfű és rozmaring ide vagy oda, én időnként csalánteával lepermetezem a leveleit, ami meg megmarad azt szétosztom a töveken. Mindenképpen hűvösebb időben csináljátok, ha hideg vizet permeteztek rá tűző napsütésben az nem tesz jót neki.

Zsemlemorzsa készítése házilag

Szárad a kenyérmaradék, a sütőben
van nálunk a helye

Számos módja van a maradék kenyér, zsemle vagy kifli felhasználásának. Beáztatva lehet a fasírthoz használni, készíthetünk belőle zsemlegombócot, használhatjátok máglyarakáshoz, mákos gubához, vagy bármilyen egyéb gubához.

Ha nem akarunk szigorúan a gasztro vonalhoz ragaszkodni, akkor adhatjuk a csirkéknek vagy a tyúkoknak -  ugyan ez az élesztő miatt szerintem nem jó, így madaraknak sem adnék, de kiváló alapanyag moslékhoz, ha éppen malacokat neveltek, mi réges-régen a száraz kenyérdarabokat a nyulaknak is adtuk.

Egy gyors felmérést követően - ez azt jelenti hogy megkérdeztem 10 kollégámat, döbbenetes eredményre jutottam. Hiszitek vagy sem, az emberek 80% a pékárú maradékokat kidobja. Vannak falvak a világban, ahol hetekig nem jutnak normális élelmiszerhez, ennek tükrében az a luxus elfogadhatatlan.

Szerencsére nálunk ilyen nem fordulhat elő. Zsemle meg kifli ugyan ritka vendég a konyhánkban, de a kenyér annál inkább. Valószínűleg ez egy gyerekbetegség, de az van, hogy a kölkök nem eszik meg csak a kenyérbelet, a héja rendszeresen a tányéron marad. Nem is bosszankodunk miatta.

Lévén nincs semmilyen kenyérfaló háziállatunk, az édességet ugyan szeretjük, de ha lehet választani akkor előbb készítünk humuszt vagy padlizsánkrémet, mint mákos gubát, de a rántott cuccok nagyon csúsznak, mint pl a rántott cukkini, vagy fincsi rántott csirke is, így zsemlemorzsából sosem elég.

Na, gyanítom ettől egyszerűbb recept nem lesz ezen a blogon, ha ezt egyáltalán receptnek lehet nevezni, de így készítsetek száraz kenyér-kifli-zsemle maradékból zsemlemorzsát.

Egyből 3 módszert is adok, válasszatok tetszésetek szerint.

1, a kenyérmaradékokat vágjátok össze apróbb darabokra, és szárítsátok ki őket.

2, tegyétek be egy mozsárba, és törjétek össze

Adj neki, a mozsár bírni fogja!

3, tegyétek egy üvegbe, és használjátok mikor kell

A zsemlemorzsa száraz helyei időtlen ideig eláll...

Igen, belátom, a mozsár nem a legjobb módja az őrlésnek, de az öröm ami a gyerkőcök arcán van, amikor ezerrel büntetlenül zúzhatnak, az megfizethetetlen :-)

Alternatíva lehet egy jobbféle botmixer, vagy amit mi szoktunk még használni, a húsdaráló.

Szintén próbáljátok ki, hogy betesztek a morzsába néhány nappal a felhasználás előtt zöld fűszereket, pl rozmaring vagy kakukkfűágacskát, nagyon jó ízesített morzsátok lesz tőle.

Jó morzsázást Nektek!

Eper, eper, eper - kötelező növény a kertben

Ha most költő lennék, biztosan egy "óda az eperhez" strófával kezdődne ez a cikk.  De nem vagyok, és így sajnos nem is tudom szavakba önteni érzéseim, mert ha eperről van szó azok egyszerűen leírhatatlanok. Lehet, hogy ez attól van, hogy az első szabadföldi gyümölcsök egyike, de számomra ez az aroma gazdag, friss, üde, zamatos, sokoldalúan felhasználható gyümölcs egyszerűen az egyik legnagyobb adomány ami az ember kertjéből a tányérra, de leginkább a szájába kerülhet.

Mielőtt belemennénk bővebben az eprezésbe, két fontos és ugyanakkor elhanyagolható apróságot szeretnék tisztázni. Azért fontos, mert gyakorlatilag mindenki rosszul tudja, és azért elhanyagolható, mert ugyanakkor semmi jelentősége. DE:

- az eper nem ugyanaz mint a szamóca, és a szamóca nem eper. A fenti képen létható piros gyümölcsök hivatalos neve szamóca, aminek semmi köze nincs az eperhez. Az eper fán terem, két fajta van belőle a fehér és a lila. 

- a másik az sokkal szakmaibb, aminek leírásához közgazdász lévén semmilyen alapon nincs, de a szamóca valójában  nem is termés: az a piros húsú valami az gyakorlatilag a szamóca virágának a megvastagodott csúcsa, azaz valami meghúsosodott magház szerű dolog. 

Na, mint írtam a fenti két dolognak nincs semmi jelentősége, hiába nem eper az eper, ha eperről beszélünk mindenki szamócáról beszél, még ha nem is tud róla, de ettől az még ugyanolyan finom. 

Az eper egy Magyarországon is őshonos évelő növény. Ha egyszer betettük a kertbe gyakorlatilag kiirthatatlan lesz. Minden évben hosszú indákat növeszt, amelyek legyökereznek, így terjeszkedik, azaz tartsátok kordában. Egy idő után elfárad, így azt javaslom - legalábbis mi ezt tettük, hogy 3-4 évente ültessétek át. Ez azt jelenti, hogy az új erőteljes legyökeresedett indák hajtásait emeljük ki a földből, és ültessünk el őket a kertünk egy másik szegletébe. 

Az ideális talajt tekintve más oldalt kell felkeressetek, mert arról sajnos fogalmam sincs. A mi kertünkben homok van, nem okoz neki problémát, és szegény mindig a gyümölcsfák alatt landol, mert úgy látjuk, hogy jobban bírja mint a többi növény. 

A töveket általában 30 cm-es sor és tőtávolságra tesszük, nem feltételemül ez az előírt, de ez nekünk bevált. 

Locsolgatni főleg száraz tavasz és kora nyári időszakban szoktuk, mert szeretjük a szép nagy zamatos gyümölcsöket. 

Egyéb törődést tőlünk nem kap, időnként kigyomláljuk ha kezdi elnyomni a gaz. A csigák szeretik, de erre jó megoldás néhány tő levendula, aminek a levágott szárait/virágait az ágyás körül elszórjuk. 

Ami még hasznos lehet, hogy ha nagyon lefekszenek a szemek a földre - leszoktak, akkor teszünk alá egy kis szalmát, aminek két hasznos hozadéka van: nem rohadnak el a szemek, és ami még fontosabb: az eperszemek szép tiszták lesznek, és egyből be lehet őket termelni. 

Felhasználását tekintve nagyon sok megoldás van, néhány egyszerűbben már mindenki biztosan kipróbált az alábbiak közül:

- eperdzsem, eperlekvár

- eperszörp

- gyümölcsléalap

- eper egészben lefagyasztva - na ez kicsit tottyadt lesz, de süteménybe zseniális

- eperbor

- eperpálinka

Nektek melyik a kedvencetek?

Fűszeres sajtkészítés házilag

Már régen barátkozom a gondolattal, hogy házi sajt készítésébe vágjak. Elég sokat böngészgettem a netet sajt receptek után, és az alábbi következtetésre jutottam: senki ne gondolja, hogy trappistát - azért trappista, mert Magyarországon ez a legnépszerűbb - egyszerű készíteni, pontos hőmérsékletek, oltó, érlelés, megfelelő eszközök stb kell, hozzá. Így én nem is estem neki. Részemről a gyors megoldásokat preferálom, egyenlőre egy "trapistányi" elhívatottság nincs bennem, de az alábbi képen látható sajt elkészítéséhez való igen :-)



Számtalan, jobbnál jobb friss sajt receptet találtam szerte az interneten, az én variációm ezek egyvelege lett.
Ez a módszer nem egy bonyolult eljárás, így bátran ajánlom mindenkinek, hogy kísérletezzen vele.

Hozzávalók:
- két liter tej, 3,5%-os vagy házi
- 2-3 citrom leve
- fűszerek, ízlés szerint

Elkészítés:
- A tejet forraljátok fel egy megfelelő méretű lábosban, vigyázzatok, hogy ne égjen oda az alja. Erre két megoldás is van: használjatok dupla-falút, vagy öblítsétek át vízzel egy kicsit mielőtt beleöntitek a tejet. Az utóbbi lehet, hogy városi legenda, én Anyukámtól tanultam, és eddig működött.

- ha felforrt a tej (habzik) evőkanállal tegyétek bele a citromlevét, közben kevergessétek. Lehet, hogy nem kell az összes, ha jól összekapja a tejet, azaz a fehérje elválik a savótól akkor jó. Kicsit hadjátok állni, miután beletettétek a citrom levét, szerintem 3-5 perc elég.

- egy szűrőkanállal szedjétek ki belőle a fehérjét - ez az az túrószerű valami ami úszkál a savóban, vagy szűrjétek le egy textilpelenkán (gyerekesek előnyben) keresztül, és tegyétek egy keverőtálba

A leszűrt fehérje

- adjátok hozzá az apróra vágott fűszereket, nálam most snidling, petrezselyem és némi bazsalikom került bele az erkélyről, egy gerezd zúzott magyar fokhagyma és só, de végtelen a lehetőségek száma.

Az összezúzott fokhagymát ....

... és az aprított zöld fűszereket a tej forralása közben kényelmen elkészítheted

- az összekevert fehérjés fűszeres cuccot tegyétek vissza a korábban használt textilpelenkába (vékony konyharuha is megteszi), kötözzétek össze, és akasszátok fel, hogy a maradék savó kicsepegjen belőle. Kicsit meg is nyomkodhatjátok nyugodtan. Ha gondoljátok és van hozzá valami célszerszám, akkor préselhetitek is. Én simán egy műanyag szitába tettem, rátettem egy kisebb lábost félig megtöltve vízzel és kész.

Hát nagyjából ennyi, egy könnyen vágható, nem morzsolódó sajt lett a végeredmény. 2 liter tejből körülbelül 20 deka lett, és nagyon finom.  Ez nem egy érlelt sajt, így sokáig ne tartogassátok, de ekkora mennyiség elfogyasztása nem lesz gond :-)

Jó étvágyat hozzá!

Ínycsiklandozó finomság: fűszeres sajt házilag

Saláta, retek, újhagyma - korai kerti örömök

Gyakran jársz piacra? szereted a zöldségespultot az üzletekben? Akkor biztosan összefut a nyál a szádban, amikor a hosszú hideg, szürke téli hónapok után, friss hazai retket, zöldhagymát vagy salátát látsz a pultokon.

Én sokszor elcsábulok, sokszor több ezer Ft-ot otthagyok a piacon primőr zöldségekre, amik aztán vagy finomak, vagy nem, na meg aztán sokba is kerülnek, így néhány éve magunk termesztjük eme finomságokat. 

Mindhárom növényben közös, hogy jól bírja a hideget, így amikor a hőmérséklet stabilan eléri a minimum 2-3 fokot, lehet vetni őket. Mivel nagyon gyorsan nőnek folyamatos nedvességre van szükségük és tápanyag dús talajra, így jól trágyázzátok meg a földjüket. Lehetőség szerint tegyétek őket fóliasátorba, vagy éjszakára takarjátok le fóliával. 

Retek

20 cm-es sortávra tegyetek 5 centiméterenként egy-egy magot. Ha találtok vegyetek drazsált magot, így vetni is könnyebb lesz, meg extra tápanyaghoz is jut a növény. Folyamatosan öntözzétek, ne engedjétek kiszáradni a növényt, március elején mehetnek a magok a földbe, 4-5 hét múlva kezdődhet a szüret. A meleg nem tesz jót neki, így nyáron ne próbálkozzatok vele, de szeptemberben ismét vessetek egy adagot, így októberben ismét arathattok. Nagy melegben a retek gumója megcsípősödik, dudvás lesz (ez az amikor szivacsos lesz a belseje), meg gyorsabban virágba megy, és akkor már a gumó élvezhetetlen. 

Saláta

Primőrként ismert, de egész évben ott lehetne az asztalon. Vessétek el magról február végén, vagy palántázzátok el március második felében. Kiválóan tűri a hideget (na nem a fagyot), kezdetben sok vizet igényel, ha már fejesedik kevesebbet adjatok neki, így tömöttebbek lesznek a fejek, de nagyon kis gyökérzettel neveli a hatalmas lombját, így földje legyen mindig kicsit nedves. A sorok távolsága min 25 cm legyen, és a soron belül is legyen min 25 cm két palánta vagy mag között. 

Zöldhagyma
Sokak kedvence a frissen szedett zöldhagyma, remek vitaminforrás a téli hónapok után. Magról is vethetitek, de én a dughagymát javasolom. 20 cm sortávolság elég neki, és a dughagymák egymástól minimum 4 cm távolságra legyenek. A dughagymákat fejjel lefelé, tegyétek 6-7 cm mélyre. Ha szára eléri az 1 centiméteres vastagságot ehetitek is. Remek kísérője az ágyásban a sárgarépa: A sárgarépa elűzi a hagymalegyet, a hagyma meg a répalegyet. Locsolni csak az elején kell, utána már nem kell túlzásba vinni.

Csemegekukorica

Eperszezon van. Elsőre furcsának tűnhet, hogy az eper az első szó egy kukoricáról szóló cikknek, de ez volt a kiváltó ok a cikkírásra. Szóval Szigetszentmiklós mellett egész véletlenül a szüleim találtak egy eper szedd-magad akciót, ahol 390 Ft-os kilóáron lehet szedegetni, amit ha összehasonlítok a Bosnyák téri 600 ft-os árral akkor bőven megéri hajlongani érte egy kicsit, még akkor is ha fél órát kell vezetni érte.

Na eperből sok minden készül minálunk, többek között simán megtisztítva megy a fagyasztóba is. Mondhatni kincset találtunk miközben a megtisztított epreket pakoltuk be a fagyasztóládába: egy nagy zacskónyi lefagyasztott csemegekukoricát.

Az történt ugyanis - mivel nálunk mindenki imádja a kukoricát, hogy tavaly kicsit többet tettünk a kertbe mint amennyit épp be tudtunk fogadni, így egy adagot betettünk a fagyasztóba, ugye ki nem dobunk semmit, főleg ha már megdolgoztunk érte.

Hát már tavaly óta nem ettünk főtt csemegekukoricát, így gyorsan be is tettük őket egy kuktába, kb egy órányi főzés után gyorsan meg is ettük őket. Nagyon jó élmény volt, az idén már biztosan tudjuk, hogy a csöveket érdemes fagyasztani, és már azt is tudjuk, hogy gyorsan vetünk még egy sor kukoricát a kertbe, biztos nagyot néznek majd a vendégek pl januárban, amikor friss főtt csemegekukoricát tálalunk fel nekik uzsonnára :-)

Igazi csemege - télen-nyáron :D

Bodzaszörp házilag

 Nem telhet el tavasz bodzaszörp készítése nélkül, az elkészítése rettentő egyszerű.

Hozzávalók: 30-50 bodzavirág, 3-4 citrom, 2 liter víz, 1 kg cukor


Keressetek egy jó kis bodzabokrot. A jó bodzabokor olyan, ami mellett nem halad el több száz autó naponta, de lehetőleg egy sem, szép nagy kinyílt virágai vannak, és ezek a virágok nem tetvesek. (A bodza friss hajtásai, különösen a virágok kedvelt helye a levéltetveknek, így előszeretettel meg is telepednek rajta.)

Pompás bodzabokor példány, akár 2 tenyérnyi hatalmas virágokkal

Ha megvan a bokor, szedjetek egy jó nagy maroknyi virágot róla (kb 30 virág, ha kisebbek akkor akár 50 is). A virágpor értékes része lesz a szörpnek, ez adja az aromákat és a színét, így a virágokat ne tépjétek, hanem lehetőség szerint vágjátok valamivel. A virágokat próbáljátok meg úgy elhelyezni a kosárban/szatyorban vagy amibe szeditek, hogy a virágok felfele álljanak  így kevesebb virágpor esik ki belőle.

A virágokat tegyétek egy lábosba. Nem kell megmosni őket, mert így a virágpor is oda, de úgyis por és szmogmentes helyről szedtétek is nem is kell. Öntsetek rá két liter vizet, és nyomkodjátok kicsit bele a virágokat. Vágjatok karikákra 3-4 alaposan megmosott citromot (én most limeot is tettem bele, csak azért mert volt otthon), és tegyétek az egész tetejére. Használhattok citrom helyett citrompótlót vagy citromsavat is, de abból nem tudom mennyi kell :-(

Akkor lesz jó, ha az egészet pont ellepi a víz. Ha kevés a víz, kicsit nyomkodjátok össze, ha még így sem lepi el, akkor kicsit még öntsetek rá.

Szörpnek előkészítve

Tegyétek félre egy napig. időnként keverjétek össze. Egy nap után szűrjétek le, és tegyétek hozzá a cukrot. (Elméletileg literenként egy kiló kell, de ez az én ízlésemnek sok.) 

A cukorral együtt tegyétek a tűzhelyre, és forraljátok kb 35-40 percig. Ha kész, akkor tiszta és sütőben előmelegített üvegekbe töltsétek, és tegyétek záraz dunsztba. Miután kihűlt mehet a kamrába, elméletileg időtlen időkig eláll, de biztosan előbb elfogy, mint ahogy megromlana.

Alaposan forraljátok össze az áztatás után

Az üvegeket azért kell felmelegíti, mert.
- a magas hőfok elpusztítja a baktériumokat
- ha hideg üvegbe öntjük a forró szörpöt elrepedhetnek

A száraz dunsztra én egy pokrócokkal kibélelt hűtőtáskát használok, így nagyon lassan, csak 2-3 nap alatt hűlnek ki teljesen az üvegek.

Elkészült a finom szörpike :-)

Májas örömök, avagy májkrémet szigorúan csak házilag

Nem, senkit nem akarok lebeszélni róla, hogy kereskedelmi forgalomban kapható konzerv, tubus, vagy műbél formában forgalomba hozott májkrémet vegyen és egyen. Jó az, aki szereti vegye. Egészségére. De tényleg, fogadjátok el: van abból finom is. Az hogy esetlegesen miből készül, az gyakorlatilag tök mindegy a legtöbb ember számára, a lényeg hogy finom legyen.

Ami engem illett épp próbálom csökkenteni az ismeretlen anyagbevitelt a családom szervezetébe, és ismeretlen alatt nem azt értem, hogy még senki sem tudja, hogy mi az, hanem, hogy a szervezet számára az, értitek? Na mindegy, jöjjön a lényeg.

Karácsony volt. Gülü barátunktól - rokon, de a jobbik fajta :) - kaptunk ajándékba egy üveg valamit, azt mondta ő csinálta, és hogy májkrém, és hogy tegyük a hűtőbe, és hogy akár egy hétig is eláll. (nézzétek meg a boltit, több hétig is jó, a konzerv évekig is, azért kisit fura ez a májnál.

Na betettük, este kivettük, és megettük. Pedig egy jó 3 deciliteres üveg volt, de egyszerűen annyira finom lett, hogy nem tudtuk letenni. Szóval a karácsonyi ajándékok toplistájára felkerült, főleg azért mert a receptet is megosztotta velünk, így teszem most én veletek is. És essetek neki bátran, előkészületekkel együtt max. 40 perc alatt megvan.

Íme:

Hozzávalók:
- egy doboz kacsa vagy libazsír
- 10 dkg füstölt császár vagy kolozsvári szalonna
- egy közepes fej hagyma
- fél kiló csirkemáj
- 10 dkg aszalt szilva
- kb 1 dl pálinka
- 2 dl tejszín
- 1 gerezd fokhagyma
- só, bors és kakukkfű ízlés szerint

Az elkészítés gyors lesz, így a hozzávalókat érdemes előbb előkészíteni.

A hozzávalókat készítsétek elő. Ha már a tűzhelyen vannak a cuccok bepörögnek az események, és nem lesz rá sok időtök!

Elkészítés:
Egy közepes lábasban fél doboz kacsazsírban (kb 20 dkg) pirítsátok meg a szalonnát. Mikor megpirult és eldobta a zsírját tegyétek bele az apróra felkockázott hagymát. Mikor ez is megdinsztelődött mehet bele az alaposan megmosott, megtisztított és négybe vágott csirkemáj. Addig pirítjuk a zsírban amíg elveszíti a színét  Ezután mehet bele a (néhány órán át) pálinkába áztatott aszalt szilva a pálesszel együtt és a tejszín.

Mosat tegyétek bele a fűszereket: a passzírozott fokhagymát, kakukkfüvet, sózzátok és borsozzátok. Az egészet főzzétek készre, nem kell sok neki 5-8 perc elég, a lényeg, hogy a máj ne keményedjen meg.

Rotyognak a cuccok, már így is ínycsiklandozó, hát ha még a kép is jobban sikerült volna :-)

Miután kész még melegen pépesítsük az egészet botmixerrel. Ha kész kanalazzátok egy befőttes/lekváros/vagy valamilyen egyéb üvegbe, de időnként ütögessétek meg, hogy sűrűsödjön és a levegő kijöjjön belőle.

Turmixolás után, üvegbe töltve. Már csak a "védő" zsír hiányzik róla

A maradék fél doboz kacsazsírt olvaszd fel, és öntsd az üvegek tetejére. Ez majd jól megdermed, és nem engedi be a levegőt, így tovább eláll. Várd meg amíg kihűl, és tedd a hűtőszekrénybe  Készen vagy, jó étvágyat hozzá :-)

Íme: a végeredmény, csak friss kenyér és zöldség kell hozzá :-)

Ha tiszta késsel nyúlkálsz bele egy hétig simán eláll. Amúgy kényes kaja, ha valami furcsaságot érzel rajta inkább ne erőltesd, dobd ki, és 20 perc alatt készíts egy újabb adagot.

Tárkony télen nyáron!

A tárkony egy igazán érdekes növény: közeli rokonságban van az őszirózsával és az ürömmel is, de nem a virágaiért termesztik, sőt nem is allergénként ismert, hanem elsősorban fűszer és gyógynövényként tartják számon.

Májusban a legaromásabbak a hajtások, szerintem.

Állítólag Erdélyből került Magyarországra, de itteni felhasználását tekintve szegény tárkony gyakorlatilag a tárkonyos csirkeraguleves (vagy marha) készítésére redukálódott, ami nem baj, mert ez nagyon-nagyon finom, de ettől azért több mindent lehet hozni belőle.
- Egyrészt felejtésbe merült, hogy remek hatással van a teája a vesére és az epére, na meg étvágyfokozó hatású, így aki éppen szeretne megszabadulni néhány kilótól, az ne feltétlenül fogyassza.
- Másrészt a gasztronómiában nagyon jó kísérője egy rakat ételnek. Sok mindent próbáltunk ízesíteni vele, elsősorban bárányból készült ételek mellett használjuk, de csak visszafogottan, hogy ne nyomja el az ízeket. Zöldbab és burgonyafőzelékbe mindig megy egy csipet, és ecet helyett szoktunk savanyítani vele ételeket. Sokan esküsznek rá, hogy nagyon jó ízesítője savanyúságoknak, próbáljátok ki, nekem nem jött be az ott produkált ízvilága :-(

Tegyétek a kertbe! Évelő, a mi kertünkben évek óta jól érzi magát, különös gondoskodást nem igényel de a vizet szereti. Ha ipari mértetekben használjátok - azért ez karakteres íze miatt ritka, akkor virágzás előtt vágjátok vissza, hogy újabb hajtásokra ösztökéljétek a növényt, ha nem kell sok, akkor szép virágaival fog gyönyörködtetni. Télen a növény lefagy, de tavasszal újult erővel indul neki a fejlődésnek, és évről évre nagyobb lesz, így időnként vágjátok ki a felét, és örvendeztessétek meg vele barátaitokat, és adjatok a szomszédoknak is.

Több módon lehet tartósítani, eltenni.

1. Vágjátok le a friss hajtásokat, majd egy árnyékos és szellős helyen szárítsátok meg. Miután megszáradt a szárról szedjétek le a leveleket, és egy papírzacskóban vagy szövettarisznyában/zsákban tegyétek el egy száraz helyre. Ez a módszer leginkább tea főzésre való.

2. Vágjátok le a friss hajtásokat és kicsit mossátok le. Itassátok le róla a vizet, szedjétek le a leveleket a szárakról, és bezacskózva fagyasszátok le. Jó sokáig elvan, de azért egy idő után sérül az ízvilága. Ha szükség van rá, vegyétek ki a fagyasztóból a zacskót, és törjetek le annyit belőle, amennyire szükség van.

3. Én erre esküszöm, szerintem ez a legjobb módszer :-) Vágjátok le a friss hajtásokat, és mossátok le. Itassátok le a vizet róla, és tépkedjétek le a szárakról a leveleket. Vegyetek elő egy tiszta és száraz befőttes üveget. Az aljára tegyetek egy réteg tárkonylevelet, majd jól nyomkodjátok le. Majd rétegezzetek rá annyi sót, hogy befedje a leveleket. Majd mehet rá a következő réteg tárkonylevél, majd megint só, és így tovább, ameddig az üveg megtelik. A teteje sóval végződjön. Ha megvan, öntsetek rá annyi ecetet, hogy ellepje az egészet, de óvatosan, a sót ne mossa le egyből az üveg aljára. Ennyi, időtlen időkig eláll, és a tárkony aromája nagyon jól megmarad. A só és az ecet megteszi a dolgát, egyéb tartósítószerre nincs szükség.

Ha több tárkonyotok van több üveget használjatok, mi kb. 2, nagyságrendileg 2,5- 3 dl-es üveget használunk el egy évben. Mikor használjátok, figyeljetek oda a sózásra, mert a tárkony is nagyon sós lesz, így azt javaslom, hogy tegyétek be az ételbe a tárkonyt, kóstoljátok meg (ennyi só valószínűleg elég is lesz), és csak utólag sózzatok.

És ne kövessétek el azt a hibát mint én, azaz ne használjatok fém kupakokat, mert az ecet nem tesz jót neki, azaz olyan üvegekbe tegyétek amihez műanyag tető van. Erre pl a különböző por-kávék üvegei teljesen alkalmasak, légmentes lezárásra itt nincs szükség.

A kamrában a helye!