Takarékos öntözés a konyhakertben

Ha van egy kis kertetek, akkor bizonyára tapasztaltátok, hogy az öntözés egy nagyon fontos tényező.

Elsősorban olyan apróságokra gondolok, hogy az öntözés meglehetősen időrabló tevékenység; nem jó ha egyes növények leveleit víz éri; néhány zöldség berepedezik, ha egy ideig nem kap vizet, majd egyszerre sokat; a sok víz az ízek rovására is mehet; hogy öntözzek, ha elmegyek nyaralni; sokba kerül a víz; vagy csak korlátozottan áll rendelkezésre; stb.; stb...

Hát a mi konyhakertünk olyan 400 négyzetméter körül van, ha ezt naponta be szeretnénk locsolni, akkor bizony rá kellene szánni napi néhány órát, és nem utolsó sorban rengeteg vizet, ami nagyon sok pénzt tud felemészteni. 

Takarékos öntözés alatt most nem azt szeretném boncolgatni, hogy gyűjtsétek az esővizet, fúrjatok kutat a kertbe, vagy éppen szereltessetek a kerti csapra külön vízórát, ugyan ezek is meglehetősen fontos dolgok, de itt mindenki döntse el, hogy neki mi a legegyszerűbben megvalósítható. 

Most kifejezetten a konyhakertre összpontosítok, és kizárólag saját tapasztalataimat osztom meg veletek. Elég sok szempont volt, ami alapján kialakítottuk a jelenlegi megoldást:

Nem kelek fel hajnalban locsolni!

Ugye tudjuk, hogy akkor a leghatékonyabb az öntözés amikor a legkisebb a párolgás:  a hajnali órákban - nem tűz a nap, akkor van a leghidegebb. Pl egy forró nyári napon napközben elkezdtek locsolni, akkor ugye sejtitek, hogy a kilocsolt víz akár 25-50%-a is elpárologhat, mielőtt azt hatékonyan hasznosulna? 

Nem vagyok hajlandó órákon át locsolni!

Hajnalban nem kelek fel, a forró napon meg nem szabad a növények leveleit hideg vízzel csapatni, ezt ugyan sokan elviselik, de a paradicsom, paprika, padlizsán, a szőlő (ha van a kertben), meg hasonló társaik egyáltalán nem viselik jól.

Nem locsolom a kerti ösvényeket!

Na meg két palántasor közti területet sem. Azért nem, mert ott számomra haszontalan növények fejlődnek, azaz gaz, annak nem akarok vizet adni, nő az anélkül is mint a dudva. Na meg feleslegesnek tartom a kerti ösvények locsolgatását is. A palánta/növény sorok közti távolság és a kerti ösvények tudod mekkora területet foglalnak? hát nagyjából a kerted 60%-át biztosan, így rengeteget tudsz spórolni, ha csak közvetlenül a növények tövét locsolod. 

Mi van, ha nem vagyok otthon egy hétig? 

Ház az gáz, mert mire hazaérsz, nem biztos, hogy megtalálod a sok gaz között a kedvenc növényeidet vagy éppen minden kiszárad, de azért jó is, mert feltételezem hogy nyaralni voltál valahol, így újult erővel tudsz belevágni a kapálásba. Na de ki locsol. Ugye nem elvárható egy szomszédtól, hogy naponta belocsolja a kertedet, ha nem vagy otthon?

Mi van, ha esik az eső?
Ha otthon vagyok, akkor értelemszerűen nem locsolok. És ha van fóliasátor? és ha nem vagyok otthon?

Nem kellett sokat kutatni, a mezőgazdaságban használatos csepegtető csövek mellett döntöttünk. Amikor megvesszük, az azért kicsit húzós, úgy 40 ezer forintot simán otthagyhattok a boltban, de gyorsan megtérül, ráadásul a következő években csak az esetleges pótlásról kell gondoskodni.
Lehet kapni 10-20-30 cm-es osztásút is, azaz ennyi centiméterenként csepeg belőle a víz. Válasszatok olyant, ami a palánták tőtávolságának megfelel, és olyant ami magasabb nyomásnak is ellenáll, az tartósabb is lesz.

Csak az ázik, aminek áznia kell

A telepítés menete egyszerűbb mint gondolnád. 

- Tervezd meg a kertedet. Mire az ültetés/vetés időszaka eljön, már biztosan fejben eldöntötted, hogy mit hova szeretnél, így nem lesz nehéz. 

- Jelöld ki a sorokat, ágyásokat

- A szalagból vágj le akkora darabkákat, amekkorára az adott sorhoz vagy ágyáshoz szükséges. A szalag lyukasztott része felül legyen (általában kék csíkkal jelölik). A szalagokat 1,5 - 2 méterenként rögzítsd (pl egy leszúrt hajlított dróttal), a szél okozhat meglepetéseket. 

- Illeszd össze őket a csatalakoztató idomokkal, ezeket is célszerű a földhöz rögzíteni.
- ha van fóliasátrad, akkor azt tedd külön rendszerre, hiszen ott akkor is kell locsolni, ha amúgy 3 napig szakad az eső

Sok helyen kapni őket, segítségükkel bármilyen kert becsövezhető. 

Hát nagyjából ennyi. Egy fél nap alatt megvan, az idomok nagyon egyszerűen kezelhetőek, és időtállóak. Mi már vagy 5 éve használjuk ugyanazokat és semmi bajuk. A szalagok gyorsabban tönkremennek, ennek az én esetemben két oka van: a csepegtető lyukak eltömítődnek a vízben található kosztól - ezen mondjuk egy szűrő segíthet; kapálás közben elvágom őket. Igen, ez utóbbi egy elég nagy hátránya szerintem a rendszernek, a földön fut, és nem bírja az éles kapát. Ilyenkor jönnek jól a toldó idomok, ezért jó ha van otthon néhány tartalék :-)

Automatizmus
Az öntözéstechnikára rengeteget lehet költeni, ki ki maga döntse el, hogy mennyit szán rá. Amivel mi gazdálkodunk az egy fúrt kútra szerelt szivattyú és hidrofor kombó. Az az előnye, hogy tavasszal bedugjuk a szivattyút a konnektorba, ősszel meg kihúzzuk. A köztes időszakban meg bármikor elfordítjuk a kerti csapot akkor folyik a víz. Ennyire egyszerű: van egy nyomásérzékelő a hidroforon, ha érzékeli hogy egy adott szint alá csökken, akkor szól a szivattyúnak, hogy "Hé, adj egy kis vizet!". A szivattyú meg teszi a dolgát, bekapcsol és tölt. Annyiszor ahányszor kell.

Na, de ez még nem automatizmus, mert a csapot azért ki kell engedni, ha azt akarjuk, hogy folyjon a csepegtetőszalagokba a víz. Vannak eszközök néhány 10 ezer forintos nagyságrendben, akik megteszik ezt helyettünk. Megnézik, hogy esik-e az eső, vagy sem, vagy éppen a talaj nedvességtartalmát vizsgálják, és be lehet állítani őket arra, hogy hajnali 3 órától 7-ig adagolják a vizet a csepegtetőszalagokba. Na így tényleg nem kell a locsolással időt tölteni. De itt még nem tartok, ez már túl sok technika lenne a kertben, marad az elforgatom a csapot, vagy szólok a szomszédnak megoldás.