Pesto készítése házilag

Pesto receptekből az internet szerencsére jól elvan látva, így egyel több vagy kevesebb nem számít, így én is megosztom veletek. Ez a verzió egy a klasszikus genovai pesto recept, de szerencsére olyan sok verzió van belőle, hogy bárki alakíthatja ezt a saját ízlése szerint.

Eredetileg ez egy olasz nemzeti különlegesség, mára azonban nagyon elterjedt a használata, így különlegességnek már nem nagyon lehet nevezni, de a sok bazsalikom, meg a parmezán ami kell az elkészítéséhez, meg a pesto szó hangzása determinálják a származását, így még az is olasznak gondolja, aki ezt korábban nem is gondolta volna. Felhasználását tekintve is igen sokrétű, mivel mi nagyon szeretjük az ízét szinte mindig pestos spagetti készül belőle és az nagyon finom.

Viszonylag ritkán készítjük, de akkor viszont sokat csinálunk, így ha valaki kevesebb mennyiséget szeretne, akkor az alábbi mennyiségeket bátran negyedelje.

A genovai pesto alapanyagai: bazsalikom, fenyőmag, fokhagyma, olívaolaj, só és bors

 Hozzávalók a genovai pesto elkészítéséhez


  • 20 dkg fenyőmag - lehetőség szerint nem ázsiai vagy kínai, hanem mediterrán eredetű, annak teljesen más az íze
  • 20 dkg parmezán - válasszatok jó minőségű sajtot hozzá: pecorino, grana padano és társai, ha kajáról van szó ne kössetek kompromisszumot
  • kb 4-5 dl extra-szűz olívaolaj
  • Bazsalikom. ebből nagyon sok kell, képzeljetek el egy hatalmas virágcsokrot, aminek új jól marokra tudod fogni a szárát, és kitölti a kezed. és az én kezem nem kicsi. Elképzelted? na kb ennyire lesz szükséged. A bazsalikom fás szárát ne tedd bele, de a növény vékonyabb zöld szárai nyugodtan belemehetnek, legalább annyira aromásak mint a levelek. 
  • két fej fokhagyma, ez kn 20-25 gerezd
  • tengeri só ízlés szerint
  • bors ízlés szerint, én nagyon keveset teszek csak bele

A pesto elkészítése házilag

Tradicionálisan a pesto mozsárban készül (asszem eredetileg a pesto az olasz "zúzni" szóból ered), és lehetőleg fa vagy gránit mozsár kell hozzá, mert a bazsalikomnak nem feltétlenül tesz jót, ha fémmel érintkezik, így veszít az aromájából, kicsit fű szerű lesz az íze. Az a mennyiség amivel mi dolgozunk, megköveteli a robotgépek használatát, így mi aprítógépbe dobáljuk az alapanyagokat és addig aprítjuk amíg olyan pesto állagú cuccot nem kapunk.

Az alapanyagok előkészítése:
- a bazsalikomot meg kell mosni, de ha megbízható tiszta helyről van akkor elmaradhat. Mi a kertbő szedjük, így nem szoktam ezzel vacakolni. Ha mégis megmosod, akkor a vizet itasd le róla.
- a parmezán sajtot reszeld le, ha aprítógéppel dolgozol akkor elég kisebb darabokra vágni.
- a fokhagymát pucold meg
- a fenyőmagot aprítás vagy mozsaras zúzás előtt kicsit pirítsd meg egy serpenyőben, így sokkal jobb aromája lesz

Elkészítés mozsárban:
- kezd a bazsalikommal, mikor már összetutymákolódtak a levelek, jöhet a fokhagyma, ezt kövesse a fenyőmag. A fenyőmag előtti állaga ne ijesszen meg, az a sok levelt ami a bazsalikomból meg a fokhagymából kijön a fenyőmag tökéletesen fel fogja venni. A mozsaras módszernél használj durva őrlésű tengeri sót, segít az aprításnál. A só után jöjjön a bors meg az olívaolaj, jól keverd össze és készen vagy.

Aprítós módszer: 
NEm titok, ez jóval gyorsabb meg egyszerűbb mint a mozsaras megoldás. Bazsalikom alulra, majd rétegezve mehet rá a fokhagyma, sajt és fenyőmag, hogy a leveleket a súlyuk lenyomja, végül só és bors. Ne folyamatosan menjen az aprító, egyrészt mert nagyon túlmelegszik (a miénk egy olcsóbb fajta), másrészt mert időnként rátapad az aprító oldalára a még nem összeaprított cucc és azt szépen vissza kell kapirgálni. Fontos, hogy ne aprítsd pépesre, az a jó ha a végén egy kicsit darabos állagot kapsz )(lb olyan legyen mint a mákos bejgliben a mákos töltelék, talán attól még egy kicsit durvább is).

Nincs vita afelől, hogy akkor a legjobb, ha friss. Ha mégis úgy döntötök mint mi, akkor két féleképpen tudjátok hosszabb-rövidebb ideig eltenni tartósítószer mentesen.
1, tegyétek kis üvegekbe, időnként csapkodjátok az üveg alját a tenyeretekhez, hogy a levegő mind jöjjön ki belőle. A tetejére öntsetek annyi olajat, hogy mindent ellepjen. Tegyetek rá tetőt és mehet a hűtőbe. Két-három héten belül fogyasszátok el.
2, tegyetek kiesebb műanyag dobozokba, vagy zacskóba akkora adagokat, amennyit egy-egy alkalommal elhasználtok. a dobozokra tegyétek rá a tetőt, a zacskókat fóliahegesztővel tárjátok le, és mehetnek a fagyasztóba. Max fél éven belül fogyasszátok el, sajnos a bazsalikom aromája fagyasztással jelentősen sérül, de még azért nagyon élvezhető lesz amit csináltatok.

Ha valaki nagyon elvetemült akkor tartósíthatja hőkezeléssel is, ahogy a lekvárokat kell, de ezt sem a parmezán, sem a bazsalikom ne hálálja meg, így nem javaslom egyáltalán.

Íme az eredmény, jó étvágyat hozzá :-)



Egy ideális növénytársítás - a futórózsa, a fagyal, a trombitafolyondár és a tuja remek dísze lesz a kertnek

A véletlen műve. Élni és élni hagyni elv érvényesült a kert ezen szegletében, és jó hogy így alakult, mert szép lett. Úgy indult, hogy olyan üres az a sarok alapon, építettünk egy nagy pergolát, amit befuttattunk trombitafolyondárral. Aztán mellé csináltunk egy-kis sziklakert szerűséget, ami gyakorlatilag egy vese alakú formátum volt, amit fahasábokkal raktunk körbe, és beültettük mindenféle meleget és napot szerető növénnyel. Ide került a fagyal és a futórózsa sok egyéb virágzó évelő növény társaságában. Aztán a kerítés mellé vettünk tujákat, amiből három tő megmaradt, és azokat meg a vesekert mellé ültettük.

Így lett teljes az öröm. Volt sok virág, meg az üres sarok is megszűnt, tényleg tetszett mindenkinek. A baj a trombita folyondárral kezdődött. Úgy nőtt mint a dudva, rengeteg ág és lombmennyiséget produkált minden évben, ráadásul mindig maradt néhány magház amit időben nem tudtunk levágni, így a végén konkrétan irtani kellett szegény növényt.

Aztán meg a vesekert ugye. Ilyent sem csinálunk többet. Szép, ez kétségtelen, de a hajlati részt nem lehet fűnyíróval körbejárni, és ott ugye vagy kézimunka van, vagy elővesszük a szegélynyírót is fűnyírás után. Na meg aztán elkezdtek elkorhadni a fahasábok, és ami néhány évig éke volt a kertnek, azt egyszer csak elkezdett a visszájára fordulni. Na meg az évelő virágzók szépek, de ezt gyakorlatilag két hetenként gyomlálni kellett, különben csak virágzó gazokat találtunk helyettük. Furcsa módon működik ez a természet, a nemesített növények érzékenyek mindenre, a gaz meg törődés nélkül is pompásan érzi magát.

Aztán az a fagyal a vesekertben akkorára nőtt, hogy csak. Néhány év alatt a rózsa is kinőtte a támasztékát, és szépen ráborult a fagyalra. A két nagyra nőtt növény alatt meg csak sínylődtek ugye a virágok. Egyszer megelégeltem az önkényes térhódításukat, és nekiestem a metszőollóval, de én lepődtem meg a legjobban. Az történt, hogy mikor a rózsa egyik fagyalra boruló ágát felemeltem hatalmas robajjal repült ki egy rigó a bokorból, alig néhány centivel a fejem mellett húzott el. Az hogy nagyon megijedtem az nem kifejezés, nem mintha félnék a rigóktól, de erre aztán tényleg nem számítottam. A lényeg, hogy a rigó a fagyal és a futórózsa e remek egyesülését ideális fészkelőhelynek találta, így be is költözött. Ezek után nem volt kérdés, és a kis csipogó csőröcskék a fészekben végképp eldöntötték a csatát, győzött a fagyal meg a futórózsa párosa, de legfőképpen a rigó.

Következő évben ismét benépesült a fészek, de ebben az évben a kivágott trombitafolyondár rengeteg utódaként is megjelent egy felfelé törő növény, ami kezdetben nagyon bosszantott, de mára már belátom, így lett igazán jó a kompozíció: a fagyal, a futórózsa és a trombitafolyondár háttérben tujákkal ölelve nagyon szépen mutatnak most együtt.

Ha már így alakult ez a társítás, elárulok néhány apróságot, amire nem árt odafigyelni. Egyáltalán nem igényelnek sok törődést, de évente egy-két alkalommal azért rájuk kell nézni.

A virágzást a futórózsa kezdi, a trombitafolyondár követi, és végül a fagyal zárja. A fagyal néha együtt virágzik a folyondárral, az okát nem tudom, vagy a metszés, vagy az időjárás lehet az okozója. Ha az elvirágzott rózsa nagyon ráborul a fagyalra, akkor azt egy kicsit visszavágom, hogy a fagyal édeskés illatbombája is tudjon érvényesülni. A trombitafolyondár indái nagyságrendileg akkor törnek elő a rózsából, amikor az már javában virágzik, így azzal különösebb gond nincs mert szemet gyönyörködtető virágait nem rejti el semmi, de virágzást kövezően azonnal vágjátok le őket, mert különben ti is úgy jártok mint én, azaz ha elszórja a magokat rövidesen az egész kert tele lesz vele.

A metszés nálam általában nélkülözi a tudományos alapokat. A trombitafolyondár metszése annyiban nyilvánul meg, hogy minden tavasszal (február vége, március) visszavágom az összes ágát, gyakorlatilag csak a főágat hagyom meg, ami az idők során már kar vastagságú lett, és a végén is ott van a buzogányszerű fej, amiből a friss hajtások évente kinőnek. A fagyal vagy elektromos vagy sima sövényvágóval van alakítva, nagyon jól viseli a nyirbálást, bárhogy visszavágom mindig gyönyörűen kihajt. Ha szeretnétek virágokat is rajta, akkor a tavaszi metszést követően csak akkor vágjátok újra vissza, ha már elvirágzott. A fagyal virág illata egyébként elég megosztó, intenzív, édes és egyben fanyarkás illata van, így van aki nem szereti.

A futórózsa metszése igényli a legnagyobb odafigyelést. Alapvetően két csoportjuk van: a rambler típusú évente egyszer virágzik, a climber típusú rózsák évente többször is virágzanak, és mindkét fajtát másképpen kell metszeni. A mi kertünkben a rambler, azaz az egyszer virágzó fajta van. Tavasszal szoktam metszetni, ilyenkor visszavágom az elhalt vagy elfagyott ágakat, és mindig van néhány nagyon meglódult ág, ami rontja a kompozíció látványát, így az is az olló áldozata lesz. Időnként szükség van fiatalító metszésre, ami azt jelenti, hogy néhány vaskos középső ágat kivágok, mart a friss hajtások jobban virágzanak. Miután elvirágzott a rózsa, a virágokat visszavágom, mert az elhervadt szárak sokasága nem feltétlenül mutatnak jól, és így időnként még ősszel újabb virágok is megjelennek rajta.  Ha ti szakszerűen metszitek évről-évre, akkor biztosan sokkal pompásabb futórózsátok lesz mint a miénk, de nekünk így is nagyon tetszik.

Eleinte nagyon bosszantó volt, hogy folyamatosan megjelentek a vadhajtások (általában vadrózsára oltják a nemesített fajtákat). Ezek az oltás alatti részből hajtanak ki, de ha a gyökere fény közelbe kerül, akkor onnan is előszeretettel kihajtanak. Ezeknek a hajtásoknak a levele is más, meg a virága is teljesen eltér a nemes fajtáktól, így könnyen felismerhetőek. Ugyan a vadrózsának nagyon egyszerű virágai vannak, de pont ebben rejlik a szépségük, ráadásul ezeken virágzás után csipkebogyók lesznek, amiből remek lekvárt lehet készíteni, és télen azon felül, hogy nagyon szépen virítanak a kertben még a madaraknak is táplálékul szolgálnak. Ha csipkebogyót is szeretnétek, akkor ne vágjátok le az elhervadt virágokat!

A tuja nem igényel semmiféle beavatkozást. Örökzöld, télen is díszít. Amikor a többi növény csak a kopár ágait mutatja, benne lehet gyönyörködni. kifejezetten jól mutatnak előtte a piros csipkebogyók, ami a futórózsa elvadult ágain pompáznak.


Futórózsa a fagyal ölelésében
A smaragdtujának jól áll a futórózsa vörös virágzuhataga a háttérben


A száraz ágak rontják a látványt, ezért kell kivágni az elfagyott ágakat! 

 

Érdekes, hogy a méhek csak a vadrózsa virágaira szállnak rá
Itt már hervadozik a rózsa, de alulról mát megjelentek a trombitafolyondár hajtásai, amelyek júliusban fognak virágozni

Télen üde látvány a szürke kertben a piros csipkebogyó, a madarak is fogják értékelni :-)

Dagasztás nélküli kenyér sütése házilag

Kenyérsütésbe igen ritkán vág az ember, legalábbis a többségük. A házi kenyér sütése egy olyan dolog, amit minden bizonnyal legalább egyszer az életben mindenki kipróbált. Így én is, de nem is egyszer, hanem évente néhány alkalommal biztosan került friss kenyér az asztalra.

A baj az, hogy kényelmesek vagyunk, meg amúgy is járunk bevásárolni, és főleg amióta remek látványpékségek működnek az üzletekben, a pékáruk gyönyörű látványának és az étvágygerjesztő illatoknak nehéz ellenállni. Így aztán be is kerül a friss kenyér a kosárba, és ezzel nincs is baj, amennyiben azt még frissen el is fogyasztjuk. Ha még aznap esszük meg biztosan nagyon finom lesz, talán még másnap is, de két három napos kenyérnél már ritka, hogy az még ízlik valakinek. Így vagy a kényszer szüli a további fogyasztását, vagy megy a kukába, ideális esetben talán zsemlemorzsa ha lesz belőle.

Kenyér sütése házilag
Ha sütés előtt ejtesz néhány ferde metszést a tetején, akkor a te kenyered sokkal szebb lesz mint ez itt :-)
Nem szeretném boncolgatni az ipari, nagy mennyiségben előállított kenyerek minőségét, de gondolom mindenki sejti, hogy pl tartós kenyér nem véletlenül áll el műanyag zacskóban hetekig, na meg a rozsos kenyérben a rozs csak a színe kedvéért van ott, meg állomány javítok, meg íz fokozok meg egyebek....

Szerencsére egyre több pékség van, aki ezeket mellőzi, és egészséges árukat termel, de a lényeg, hogy ha Te is úgy akarod, és adsz egy kenyérnek 20 perc időt, hogy elkészítsd, akkor Neked is lehet folyamatosan friss és finom kenyered otthon.

Egy barátunktól van a recept. Egyszer mesélték, hogy ők már három éve nem vettek kenyeret, mert mindig sütik. Nyilvánvalóan furcsának találtam ezt a hozzáállást, de miután saját szememmel láttam, hogy meglehetősen kevés idő alatt elkészül, és mert azóta magam is gyakran sütök kenyeret, már csak bátorítani tudok mindenkit, hogy ezt kipróbálja. A lényeg, hogy nem kell kenyérsütőgép hozzá (akinek kicsi a konyhája, az tudja csak igazán, hogy az mekkora helyet foglal) és hosszas dagasztásra sincs szükség. Íme a recept:

A házi kenyér sütéséhez a hozzávalók:

  • 75 dkg liszt (sima liszt, kenyérliszt, rozsliszt, tönkölyliszt, teljes kiőrlésű liszt, vagy ezek keveréke)
  • 2,5 dkg  friss élesztő (ez pont egy fél adag)
  • 4,5 dl langyos víz
  • 1 evőkanálnyi olaj
  • csipet cukor
  • só, ízlés szerint

A kenyér elkészítése:
A cukros vízben futtassuk fel az élesztőt. A lisztet tegyük egy keverőtálba. Biztosan sokkal, de sokkal finomabb lenne, ha szitálnám a lisztet, de ezzel nem szoktam bajlódni. A közepébe csináljunk egy kis mélyedést, öntsük bele a felfuttatott élesztős vizet, mehet rá a kanálnyi olaj meg a só, egy kanállal keverjük össze, úgy hogy hogy a mélyedést egyre jobban kibővítjük, míg végül egyenletesen összeáll az egész. Ha a kanállal mát nem boldogultok, akkor folytassátok kézzel. Ha már egyenletesen összedolgoztátok az egészet, akkor mehet pihenni. Akkor lesz jó, ha már nem ragad a kezedhez. Különböző liszteknél előfordulhat, hogy szükséged lesz még egy kis vízre, vagy éppen sok a víz, és még lisztet kell tenni hozzá.

Na itt tartunk kb 10 perc munkánál, és ez volt a legnehezebb része. Ami a pihenést illeti, a barátainknál az a megoldás, hogy este, lefekvés előtt bekeverik a kenyeret, majd reggelig pihen, amikor megsütik. Nálam ez meglehetősen hektikus. Van, hogy reggel bekeverem, és munka után megsütöm, ilyenkor sokat pihen, akár 10 órát is. De van úgyis, hogy munka után bekeverem, és este meg is sütöm, ilyenkor csak 3 órát pihen. A kenyér minőségében az én alulfejlett ízlelőbimbóim nem éreznek különbséget, de próbáljátok ki sokféleképpen, majd meglátjátok nektek melyik tetszik a legjobban.

Pihentetés után egyszer átgyúrod (2 perc), megformázod (1 perc), és mehet a tepsire, vagy formába, ha van, nekem nincs :-(
Sütés előtt kb 30 percig még pihentesd, így nem fog berepedezni a kenyér sütéskor. Sütés előtt csinálhatsz remek mintákat a tetejére (én ezt most elfelejtettem), majd tedd be a sütőbe. 150-160 fok, légkeveréssel.
Kb 40 perc alatt készen van, de nem kell az időt nézned, ha szép aranybarna lesz, akkor biztosan jó. Fontos, hogy tegyél a kenyér mellé egy edénybe vizet, hogy folyamatosan párás legyen a sütő. Olyan edényt válassz, ami bírja a meleget.

Ne lepődj meg, ha nem olyan íze lesz mint a boltinak, ne feledd, ebben csak az van, amit te teszel bele. Nem morzsálódik vágás közben, és egy hét múlva is fogyasztható. Nem penészedik meg, és nem szárad ki. Légy kreatív: tegyél a kenyérbe magokat, vagy akár csülköt. Szórd meg a tetejét szezámmaggal, csinálj belőle csillagformát, vagy éppen négyszögletű kenyeret.  Jó étvágyat hozzá.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...